Anatólia szívében

Anatólia földjén egymást követték a civilizációk, amelyek városokat és birodalmakat emeltek, kereskedelmi útvonalakat nyitottak, sziklába vájt templomokat és egész föld alatti településeket hagytak maguk után. Ezen az utazáson Közép-Anatólia történetének különböző rétegei tárulnak fel előttünk.

Ankarában az Anatóliai Civilizációk Múzeumának páratlan gyűjteményén keresztül ismerkedünk meg a térség évezredeivel, majd Hattuszaszban, a Hettita Birodalom egykori fővárosában lépünk be a bronzkor világába. Innen Kappadókia különleges vidéke felé folytatjuk utunkat, ahol a természet erői és az itt élő emberek közösen formálták a tájat. Völgyek, tündérkémények, sziklába vájt templomok, barlanglakások és föld alatti városok mesélnek a vidék hosszú történetéről.

Utazásunk utolsó szakaszán az egykori Selyemút nyomába eredünk. Sultanhanı monumentális karavánszerájától Konyáig vezet az utunk, ahol Mevlána örökségével és a szúfi hagyományok világával találkozunk.

Ez az út nem csupán Közép-Anatólia legfontosabb látnivalóit kapcsolja össze. Egy olyan vidéken vezet végig bennünket, ahol minden korszak újabb réteget hagyott maga után, a történetek pedig ma is ott élnek a múzeumok tárgyaiban, az ősi városfalak között, a sziklák mélyén és a Selyemút mentén emelt falakban.

Kirándulásunk több alkalommal hosszabb gyaloglással, egyenetlen, helyenként meredek tereppel, valamint lépcsők és szűkebb föld alatti járatok használatával jár. Az utazást elsősorban aktívabb utasainknak ajánljuk. Kérjük, kényelmes, megfelelő tapadású lábbelivel és az időjáráshoz igazodó öltözettel készüljenek!

RÉSZLETES PROGRAM

ELSŐ NAP: BUDAPEST–ISZTAMBUL–ANKARA

A kora reggeli órákban találkozás a budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, majd a Turkish Airlines menetrend szerinti járatával Isztambulba utazunk. Átszállást követően folytatjuk utunkat Ankara felé, ahová a délutáni órákban érkezünk meg.

Törökország mai fővárosa évezredek óta fontos találkozási pont Anatólia közepén. Területén a hattik, a hettiták, a frígek, a lüdök és a perzsák hagyták hátra emlékeiket, később pedig a római, a bizánci, a szeldzsuk és az oszmán történelem részévé vált. Ankara 1923-ban lett a modern Török Köztársaság fővárosa.

Érkezésünket követően transzfer a szállodába, a szobák elfoglalása, majd vacsora.

Amennyiben a repülőjáratok pontos érkezése és a múzeum nyitvatartása lehetővé teszi, az Anatóliai Civilizációk Múzeumának második napra tervezett meglátogatását már ezen a délutánon megtarthatjuk. Ebben az esetben a következő napi program sorrendje ennek megfelelően módosul. Szállás és vacsora Ankarában (1 éj).

MÁSODIK NAP: ANKARA–HATTUSZASZ–KAPPADÓKIA – ANATÓLIA CIVILIZÁCIÓITÓL A HETTITÁK FŐVÁROSÁIG

Reggeli a szállodában, majd megkezdjük ismerkedésünket Anatólia évezredes történetével.

Elsőként az Anatóliai Civilizációk Múzeumát keressük fel, amely Ankara történelmi városrészében, az ankarai vár közelében, két XV. századi oszmán épületben kapott helyet. A múzeum kronologikusan felépített gyűjteménye Anatólia régészeti örökségének különleges keresztmetszetét nyújtja. A legkorábbi települések emlékeitől a bronzkori kultúrákon, az asszír kereskedőtelepeken és a Hettita Birodalom világán át a fríg és urartui civilizációkig követhetjük végig a térség történetét.

A kiállítás egyik legjelentősebb részét a hettita emlékek alkotják. Domborművek, ékírásos agyagtáblák, pecsétek, használati és kultikus tárgyak segítségével kerülünk közelebb ahhoz a civilizációhoz, amelynek egykori fővárosát még ugyanezen a napon felkeressük. A múzeumlátogatás így nem csupán önálló élmény, hanem Hattuszasz történetének bevezetése is.

Látogatásunkat követően autóbusszal folytatjuk utunkat Hattuszasz, a Hettita Birodalom egykori fővárosa felé. A mai Boğazkale közelében fekvő város az i. e. II. évezredben Anatólia egyik legfontosabb politikai és vallási központja volt. A hettiták innen irányították azt a birodalmat, amely fénykorában Anatólia jelentős része mellett Észak-Szíria területeire is kiterjesztette befolyását.

Hattuszasz romjai nem egyszerűen egy ókori település maradványai. A hatalmas városfalak, a templomok, a királyi épületek és a monumentális kapuk egy gondosan megtervezett bronzkori főváros képét rajzolják ki előttünk. Sétánk során megismerkedünk a város legfontosabb emlékeivel. Láthatjuk az egykori Nagy Templom maradványait, a várost védő erődrendszert, valamint a hettita kőfaragás legszebb alkotásai közé tartozó Oroszlános kaput és Királykaput. A déli városfal legmagasabb pontján emelt Yerkapı mesterséges sánca, föld alatti átjárója és a Szfinxkapu a hettita építészet különleges műszaki tudásáról tanúskodik.

A várostól nem messze található Yazılıkaya sziklaszentélye, Hattuszasz legfontosabb vallási emléke. A természetes sziklafalak között kialakított szabadtéri szentély két fő kamrájának falain istenek és istennők alakjai sorakoznak. A kőbe faragott ünnepélyes menet bepillantást enged a hettiták összetett vallási világába, amelyben az anatóliai hagyományok mellett a hurrita kultúra hatása is megjelent.

Hattuszasz és Yazılıkaya együtt 1986 óta az UNESCO világörökségének része. A helyszín különleges értéke abban rejlik, hogy városfalai, kapui, templomai és szikladomborművei ma is érzékeltetik egy több mint háromezer évvel ezelőtti birodalmi központ nagyságát.

Látogatásunk után Kappadókia felé folytatjuk utunkat. Érkezés az esti órákban, a szobák elfoglalása, majd vacsora következik. Szállás Kappadókiában (4 éj).

HARMADIK NAP: HŐLÉGBALLONOK A TÜNDÉRKÉMÉNYEK FELETT, PAŞABAĞI, GÖREME, UÇHISAR ÉS ORTAHISAR

A mai napot választás szerint rendkívül korán, még napfelkelte előtt kezdhetjük.

Fakultatív programként, megfelelő időjárási viszonyok esetén lehetőség nyílik hőlégballonos repülésre Kappadókia felett. A résztvevőkkel a hajnali órákban indulunk a felszállás helyszínére. Ahogy a nap első fényei megjelennek a völgyek felett, egymás után emelkednek a magasba a színes ballonok, alattuk pedig fokozatosan kirajzolódnak Kappadókia hullámzó felszíne, mély völgyei és tündérkéményei.

A magasból különösen jól látható az a táj, amelyet a vulkáni működés, majd a szél, a víz és a hőmérséklet változásai évmilliókon keresztül alakítottak. A puhább vulkáni tufarétegek fokozatosan lepusztultak, míg az ellenállóbb kőzetrétegek különös tornyokat, kúpokat és oszlopokat őriztek meg. A hőlégballonos repülés Kappadókia egyik legemlékezetesebb élménye, megvalósítása azonban minden esetben az időjárási körülményektől és a hatósági engedélytől függ.

Amennyiben az időjárás az első kijelölt reggelen nem teszi lehetővé a felszállást, a fakultatív program – a szabad kapacitások függvényében – a következő kappadókiai napok egyikére kerülhet át. A repülést időjárási vagy hatósági okból nem tudjuk garantálni.

A hőlégballonos program után visszatérünk a szállodába, ahol elfogyasztjuk reggelinket, majd autóbusszal indulunk Kappadókia felfedezésére.

Első állomásunk Paşabağı, vagyis a Szerzetesek völgye. A terület Kappadókia legjellegzetesebb, többágú tündérkéményeiről ismert. A különleges sziklaformációk némelyikében egykor remeték alakítottak ki maguknak elvonulásra alkalmas cellákat és kápolnákat. Itt közvetlen közelről figyelhetjük meg, hogyan formálta egymást a természetes környezet és az emberi jelenlét.

Ezt követően a Göreme Szabadtéri Múzeumba látogatunk. A sziklákba vájt templomokból, kápolnákból és szerzetesi terekből álló együttes Kappadókia keresztény örökségének egyik legfontosabb emléke. A IV. századtól kezdve kisebb szerzetesi közösségek telepedtek meg a környéken, a későbbi évszázadokban pedig egyre több templomot és közösségi teret alakítottak ki a könnyen faragható tufakőzetben.

A templomok falain fennmaradt freskók bibliai jeleneteket, szenteket és Krisztus életének eseményeit ábrázolják. A festmények nemcsak vallási emlékek: a bizánci művészet különleges, sziklába zárt örökségét is képviselik. Göreme Nemzeti Parkja és Kappadókia sziklaemlékei 1985 óta szerepelnek az UNESCO világörökségi listáján.

A nap folyamán Uçhisar környékét is felkeressük. A település fölé magasodó hatalmas sziklaerőd Kappadókia egyik legjellegzetesebb tájékozódási pontja. A sziklatömb belsejében egykor helyiségeket, járatokat és raktárakat alakítottak ki, magasabb pontjairól pedig messzire belátható volt a környező vidék. A kilátópontokról előttünk nyílik meg Kappadókia völgyekkel és tündérkéményekkel tagolt panorámája.

Következő állomásunk Ortahisar, amelynek központjában egy újabb, természetes sziklatömbből kialakított erőd emelkedik. A település neve is „középső erődöt” jelent. A sziklába vájt helyiségek és alagutak évszázadokon keresztül menedéket, lakóhelyet és tárolóteret biztosítottak. A vár körül elterülő régi házak, szűk utcák és sziklaüregek Kappadókia hagyományos településképének sajátos hangulatát őrzik.

A program után visszatérünk szálláshelyünkre, ahol vacsora következik.

Vacsora után fakultatív programként lehetőség nyílik egy hagyományos török esten való részvételre. Az est során különböző anatóliai tájegységek néptáncaival, zenéivel és a török kulturális hagyományok színpadi bemutatójával találkozhatunk. A műsor alatt könnyű falatokat és italokat szolgálnak fel.

NEGYEDIK NAP: KAPPADÓKIA FÖLD ALATTI VILÁGA

Reggeli a szállodában, majd Kappadókia egyik legkülönlegesebb kulturális örökségének felfedezésére indulunk. A mai napon Derinkuyu föld alatti városát keressük fel, amely a régió eddig feltárt legnagyobb és legmélyebb föld alatti települései közé tartozik.

Kappadókia felszíne alatt települések egész hálózata rejtőzik. Ezeket a könnyen faragható vulkáni kőzetbe mélyített tereket különböző korszakok lakói fokozatosan alakították ki és bővítették. A föld alatti városok pontos eredete és fejlődésének valamennyi szakasza ma sem ismert teljes bizonyossággal. A rendelkezésünkre álló régészeti emlékek azonban azt mutatják, hogy hosszú időn keresztül használták őket, különösen azokban a korszakokban, amikor a vidéken élőknek támadások és bizonytalanság elől kellett menedéket keresniük.

A felszín alatt nem csupán átmeneti búvóhelyeket hoztak létre. Lakóhelyiségeket, konyhákat, élelmiszerraktárakat, istállókat, borpréseket, kutakat és vallási tereket is kialakítottak. A különböző szinteket keskeny folyosók és lépcsők kötötték össze, a levegőt mély szellőzőaknák biztosították. A járatok stratégiai pontjait hatalmas, malomkőre emlékeztető kőajtókkal lehetett lezárni, megnehezítve a kívülről érkezők továbbhaladását.

A szűk járatokon és egymás alatt elhelyezkedő helyiségeken áthaladva megtapasztalhatjuk, milyen átgondolt rendszert hoztak létre a felszín alatt. A városok egyes részeiben emberek és állatok hosszabb időn keresztül is meghúzódhattak, miközben a raktárak, vízforrások és szellőzőrendszerek biztosították a mindennapi élet legalapvetőbb feltételeit.

A látogatás különleges betekintést enged abba, miként alkalmazkodtak Kappadókia egykori lakói a vidék természeti adottságaihoz, és hogyan alakították a puha vulkáni kőzetet saját védelmük, hitük és életük szolgálatába.

A föld alatti városban több helyen alacsony, keskeny és meredek járatokon haladunk. A program klausztrofóbiában szenvedőknek, valamint mozgásszervi vagy légzőszervi nehézséggel élőknek nem ajánlott. Akik nem szeretnének lemenni a föld alatti terekbe, a felszínen várhatják meg a csoportot.

A látogatás után visszatérünk szálláshelyünkre. Vacsora a szállodában.

ÖTÖDIK NAP: A VÖRÖS- ÉS A RÓZSA-VÖLGY, AVANOS ÉS A GÜRAY KERÁMIAMÚZEUM

A mai napot – azokkal, akik szívesen vállalják a korai kelést – egy különleges, kora reggeli panorámasétával kezdjük.

A szállodából a Vörös-völgy és a hozzá kapcsolódó Rózsa-völgy vidékére indulunk. Kappadókia tufakőzete itt a halvány rózsaszíntől a vörös és okker árnyalatokig változik. A sziklák színe és a táj hangulata mindig a rájuk eső fénytől függ: más arcukat mutatják a reggeli nap első sugaraiban, a déli világosságban és alkonyatkor.

A völgyek között kanyargó ösvényekről tündérkéményekkel, barlangokkal és szőlőskertekkel tagolt táj nyílik meg előttünk. A sziklafalakban kisebb, gyakran kevésbé látogatott templomok és egykori szerzetesi terek rejtőznek. Némelyikben freskótöredékek, egyszerű kőfaragások és az egykori használat nyomai maradtak fenn.

A reggeli csendben a völgy más arcát mutatja, mint a nap forgalmasabb óráiban. A séta során nem egyetlen kiemelt műemléket keresünk fel: magát a tájat figyeljük meg, amelyet a természet erői formáltak, majd az itt élők alakítottak tovább lakóhelyeikkel, templomaikkal és gazdasági tereikkel.

A panorámaséta megfelelő időjárás és járható útviszonyok esetén valósul meg. A program egyenetlen, helyenként meredek terepen vezet, ezért kizárólag megfelelő lábbeliben ajánlott.

Visszatérünk szálláshelyünkre, ahol elfogyasztjuk reggelinket, majd Avanos felé indulunk.

A Kızılırmak, vagyis a Vörös-folyó partján fekvő város évszázadok óta fazekasművészetéről ismert. A folyó hordalékából származó vöröses agyag kiváló alapanyagot biztosított a helyi mesterek számára. Az avanoszi műhelyekben a korongozás és a kézi díszítés tudása generációról generációra öröklődött tovább.

Felkeressük a különleges kialakítású Güray Kerámiamúzeumot, amelyet a földfelszín alatt, Kappadókia tufakőzetébe vájva hoztak létre. A múzeum gyűjteménye több ezer év kerámiaművészetén vezet végig bennünket. Régészeti tárgyai között Anatólia különböző korszakaiból származó edényeket és dísztárgyakat láthatunk, míg a kortárs részleg a közelmúlt és napjaink jelentős török kerámiaművészeinek munkáit mutatja be.

A kiállítás különleges módon kapcsolja össze Anatólia régészeti örökségét azzal az élő kézműves hagyománnyal, amely Avanos mindennapjainak ma is része. A tárgyakon keresztül nemcsak a formák és díszítések változását követhetjük nyomon, hanem azt is, hogyan öröklődött tovább a föld, a víz és az emberi kéz együttműködéséből születő mesterség.

A program után visszatérünk szálláshelyünkre. Vacsora a szállodában.

HATODIK NAP: KAPPADÓKIA–SULTANHANI–KONYA – A SELYEMÚT NYOMÁBAN

Reggeli a szállodában, majd elhagyjuk Kappadókia vidékét, és autóbusszal Konya felé indulunk.

Utunk az egykori kereskedelmi útvonalak nyomát követi. Anatólia évszázadokon át összekötő szerepet töltött be Kelet és Nyugat között. A kereskedők hosszú karavánjai selymet, fűszereket, kelméket, fémtárgyakat és számtalan más árut szállítottak ezen a vidéken. A szeldzsuk uralkodók az utak mentén megerősített karavánszerájokat emeltek, amelyek biztonságos szállást, élelmet és védelmet nyújtottak az utazóknak, állataiknak és áruiknak.

Útközben megállunk Sultanhanıban, ahol megtekintjük Anatólia egyik legnagyobb és legszebb állapotban fennmaradt szeldzsuk karavánszeráját. Az épületegyüttest a XIII. században, I. Aláeddin Keykubád szultán uralkodása idején emelték, majd később kibővítették.

A monumentális kőkapun áthaladva egy tágas udvarba érkezünk. Közepén kis, magasított imaterem áll, körülötte pedig az utazók, őrök és állatok elhelyezésére, valamint az áruk tárolására szolgáló terek sorakoznak. A fedett téli csarnok vastag falai védelmet nyújtottak a kemény anatóliai időjárás ellen. A kapuzat finoman faragott geometrikus és növényi motívumai a szeldzsuk kőfaragás kiemelkedő emlékei.

A karavánszeráj falai között könnyen elképzelhetjük az egykori Selyemút mindennapjait: a hosszú út után megérkező karavánokat, a különböző nyelveken beszélő kereskedőket és a távoli vidékekről származó árukat. Sultanhanı nem egyszerű fogadó volt, hanem az utazás, a kereskedelem és a kultúrák találkozásának fontos helyszíne.

Látogatásunk után folytatjuk utunkat Konya felé. A város története több évezredre nyúlik vissza, fénykorának egyik meghatározó időszaka pedig a szeldzsuk korhoz kötődik. Konya a XII–XIII. században a Rúmi Szeldzsuk Szultanátus fővárosa és Anatólia egyik legfontosabb tudományos, kulturális és vallási központja volt.

A város neve ma mindenekelőtt Dzsalál ad-Dín Rúmi, török nevén Mevlána alakjához kapcsolódik. A XIII. századi költő, tudós és szúfi gondolkodó tanításainak középpontjában a szeretet, az ember belső útja és az Istennel való egység keresése állt. Költészete és gondolatai messze túllépték saját korának és környezetének határait, művei ma is világszerte ismertek.

Felkeressük a Mevlána Múzeumot, amely egykor a Mevlevi dervisrend központja volt. Az épületegyüttes legismertebb része a jellegzetes, türkiz színű, bordázott kupolával fedett mauzóleum, ahol Mevlána sírja is található. A múzeum termeiben kéziratok, hangszerek, dervisruhák, kalligrafikus alkotások és a rend mindennapi életéhez kapcsolódó tárgyak segítségével ismerkedünk meg a mevlevi hagyománnyal.

A Mevlána tanításai nyomán létrejött dervisrend legismertebb szertartása a sema, amelyben a forgó mozdulat nem egyszerű tánc, hanem jelképekkel átszőtt spirituális gyakorlat. A dervisek mozdulatai az ember belső útját, a földi kötöttségektől való elfordulást és az isteni szeretet felé történő közeledést fejezik ki.

A múzeumlátogatás után elfoglaljuk szálláshelyünket. Szállás és vacsora Konyában (1 éj).

HETEDIK NAP: KONYA–ISZTAMBUL–BUDAPEST

A kora reggeli órákban transzfer a konyai repülőtérre. A Turkish Airlines menetrend szerinti járatával Isztambulba utazunk, majd átszállást követően folytatjuk utunkat Budapest felé.

Érkezés a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre a kora délutáni órákban.

Utazásunk végén Közép-Anatólia egymást követő korszakait hagyjuk magunk mögött: Ankara múzeumaiban őrzött civilizációkat, Hattuszasz bronzkori városfalait, Kappadókia völgyeit és sziklába vájt világát, a Selyemút karavánjainak emlékét, valamint Konya csendes, spirituális örökségét.

A program, illetve az egyes programok sorrendje a nyitvatartások, az időjárási és közlekedési körülmények, a légitársaság menetrendjének változása, valamint más, irodánkon kívül álló tényezők miatt módosulhat.