Egyesült Arab Emírségek ajánlatok

Egyesült Arab Emírségek hét emírségből álló szövetség az Arab-félsziget keleti partján.

Ezen emírségek közül a legnagyobb, Abu Dhabi (Abū Ẓaby), amely a szövetség teljes szárazföldi területének több mint háromnegyedét teszi ki, az olajipar központja, és Szaúd-Arábiával határos a szövetség déli és keleti határain. A hegyvidéki Muszandam-félsziget csücskénél található Dubai kikötőváros a Dubai emírség (Dubayy) fővárosa, és a régió egyik legfontosabb kereskedelmi és pénzügyi központja, ahol több száz multinacionális vállalat talált otthonra a felhőkarcolók dzsungelében. A szövetség kisebb emirátusai: Sharjah (Al-Shāriqah), ʿAjman (ʿAjmān), Umm al-Quwain (Umm al-Qaywayn), Ras al-Khaimah (Raʾs al-Khaymah) és Fujairah (Al-Fujayrah).

Az Egyesült Arab Emírségek területe valamivel kisebb, mint Portugália. Nyugaton és délen Szaúd-Arábiával, keleten és északkeleten Ománnal határos.

Történelmileg az egyes arab klánok és családok birodalma, a jelenleg az emírségeket is magában foglaló régiót Iránhoz való közelsége miatt a perzsa kultúra is befolyásolta, tengeri határai pedig évszázadok óta vonzzák a bevándorlókat és kereskedőket.

A különböző nemzetiségekből és etnikai csoportokból álló Egyesült Arab Emírségek az ősi szokások és a modern technológia, a kozmopolitizmus és a szigetszerűség, valamint a gazdagság és a nélkülözés hihetetlen keverékét alkotja.

Szinte az egész ország sivatag. A világ legnagyobb homokdűnéi közül néhány ʿArādahtól keletre, Līwā oázisaiban található. A fontos oázisok Al-Ainban találhatók, mintegy 160 km-re Abu Dhabitól keletre. A Perzsa-öböl partját zátonyok törik meg, és szigetek tarkítják, amelyek menedéket nyújtanak a kis hajóknak. Természetes mélytengeri kikötők azonban nincsenek; mind a dubai Port Rāshid, mind a gigantikus Port Jebel Ali, Dubaj városától 32 km-re délnyugatra ember alkotta, csakúgy, mint Abu Dhabi, Sharjah és Ras al-Khaimah főbb kikötői. Az Ománi-öböl partja szabályosabb, és három természetes kikötője van: Dibba, Khor Fakkan és Kalbā.

Éghajlata forró és párás a part mentén, s még ennél is melegebb, de szárazabb a belső területeken. A csapadék évente átlagosan mindössze 100-150 mm, bár évről évre jelentősen ingadozik. A januári átlaghőmérséklet 18 °C, míg júliusban az átlaghőmérséklet 33 °C. A nyári csúcsok elérhetik a 46 fokot is a tengerparton, a sivatagban pedig a 49 fokot is. Tél közepén és nyár elején az északi (arabul: „shamāl”) szelek északról és északnyugatról fújnak, port és homokot hordva.