MEZOPOTÁMIA ÖRÖKSÉGE

Valahol a Tigris és az Eufrátesz között nagyon régen elkezdődött valami.

Emberek gyűltek össze, köveket emeltek, jeleket hagytak maguk után. Földet műveltek, városokat építettek, hittek, keresték az isteneket és próbálták megérteni a világot, amely körülvette őket. Évezredek múltak el, birodalmak születtek és tűntek el, de a két folyó továbbra is ott kanyargott közöttük.

A Tigris és az Eufrátesz már az emberiség egyik legősibb eredettörténetében is megjelenik. A Teremtés könyvében az Édenből eredő folyó négy ágra válik; kettő közülük a Tigris és az Eufrátesz. Talán ezért is van valami különös abban, amikor ezen a vidéken járunk: újra és újra a kezdetek nyomába érkezünk.

Göbeklitepén tizenkétezer év választ el bennünket azoktól az emberektől, akik hatalmas kőoszlopokat emeltek ezen a földön. Nem tudjuk pontosan, mit jelentett számukra ez a hely. Azt azonban tudjuk, hogy összegyűltek itt – és amit maguk után hagytak, alapjaiban változtatta meg mindazt, amit az emberi közösségek kialakulásáról korábban gondoltunk.

Ezen a földön az időnek más a léptéke. Tizenkétezer év története nem fér el néhány napban, és talán nem is kell, hogy elférjen. Elég közel menni hozzá. Megállni egy pillanatra ott, ahol az emberi történelem legkorábbi fejezeteinek nyomai még ma is körülvesznek bennünket.

… elindulni a Tigris és az Eufrátesz földjén.

NAP 1:  UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, ÉRKEZÉS DIYARBAKIRBA

A Turkish Airlines menetrend szerinti járatával 09:00 órakor indulunk Budapestről Isztambulba. Érkezés 12:15 órakor, majd átszállást követően 14:10 órakor folytatjuk utazásunkat Diyarbakır felé. A Tigris partján fekvő városba várhatóan 16:05 órakor érkezünk meg a menetrend függvényében.

Már az érkezés pillanatában egy másik Törökország fogad bennünket. Távol Isztambul és az égei-tengeri vidékek jól ismert világától egy olyan tájra érkezünk, ahol évezredek története, kultúrái és hagyományai élnek egymás mellett ma is. Diyarbakır fekete bazaltfalai mögött másnap kezdjük meg utazásunkat Mezopotámia földjén.

A repülőtérről transzfer a szállodába, a szobák elfoglalása, majd vacsora. Szállás és vacsora Diyarbakırban, négycsillagos szállodában (1 éj).

NAP 2.: DIYARBAKIR, MALABADI HÍD, HASANKEYF, MOR GABRIEL KOLOSTOR, MIDYAT

Reggeli után Diyarbakır felfedezésére indulunk. Ismerkedésünket a város egyik legikonikusabb jelképénél, a Tízszemű hídnál kezdjük, amely sötét bazaltíveivel méltóságteljesen nyúlik át az alatta kanyargó Tigris fölött. A hidat 1065-ben, a Mervanida-dinasztia uralkodása idején építették, és évszázadokon keresztül fontos átkelőhelyként szolgált a Mezopotámiát Anatóliával összekötő kereskedelmi és katonai útvonalakon. Kereskedők és karavánok, katonák és utazók keltek át ezeken a köveken, árukat, híreket, kultúrákat és történeteket hordozva egyik vidékről a másikra.

Innen a Mardin-kapun keresztül lépünk be Diyarbakır fallal körülölelt óvárosába. A város arculatát évszázadok óta a környék vulkanikus eredetű, sötét bazaltköve határozza meg; ebből emelték monumentális városfalait és számos történelmi épületét is.

Sétánk során felkeressük a XVI. században épült Hasan pasa karavánszerájt. A hatalmas kőépület egykor a hosszú utakat járó kereskedők és utazók fontos pihenőhelye volt. Tágas belső udvarát kétszintes galériák övezik, homlokzatának váltakozó fekete és fehér kősávjai pedig a vidék jellegzetes építészeti világát idézik. Az egykori karavánszeráj ma ismét élettel teli találkozóhely: üzletek és kávézók költöztek évszázados falai közé.

Innen Diyarbakır egyik legjelentősebb műemlékéhez, az Ulu Camihoz, a Nagymecsethez sétálunk. A város 639-es arab meghódítását követően a korábbi keresztény szentély helyén alakították ki a mecsetet, mai monumentális formája pedig nagyrészt a XI. században született meg. Tágas udvarát sötét bazaltból és világosabb kőből épített, gazdagon faragott homlokzatok övezik, amelyekben római, bizánci és iszlám építészeti hagyományok rétegei fedezhetők fel. Az Anatólia legrégebbi mecsetei között számon tartott Ulu Cami évszázadokon át nemcsak az ima, hanem a tanulás és a közösségi élet fontos helyszíne is volt.

Diyarbakır sokszínű múltjának egy másik rétegét tárja elénk következő állomásunk, a Surp Giragos örmény templom. A XVI. századi eredetű templom a térség örmény keresztény közösségének egyik legjelentősebb emléke. Története egyúttal annak a sokvallású és soknemzetiségű világnak az emléke is, amely évszázadokon keresztül formálta Diyarbakır arculatát.

Diyarbakırból továbbutazva a Malabadi hídhoz érkezünk, amely közel kilenc évszázada ível át a Batman folyó fölött. A XII. században, az Artukida-dinasztia idején emelt kőhíd a középkori Anatólia egyik különleges mérnöki és építészeti emléke.

A híd legszembetűnőbb része hatalmas, csúcsíves középső nyílása, amely merészen feszül a folyó két partja között. Építői azonban nem csupán az átkelésre gondoltak. A híd szerkezetében kisebb helyiségeket is kialakítottak, ahol az úton lévők megpihenhettek. Így Malabadi évszázadokon keresztül nem egyszerűen két partot kötött össze: része volt annak az úthálózatnak, amelyen emberek, áruk és kultúrák mozogtak Mezopotámia és Anatólia között.

A Malabadi hídtól továbbindulva ismét a Tigris felé vesszük az irányt. Következő állomásunk Hasankeyf, ahol egy több ezer éves település története és a folyó által alig néhány éve átformált táj különös módon találkozik. A folyó partján fekvő település és környéke évezredeken keresztül adott otthont különböző közösségeknek. A sziklafalakba vájt barlangok, az egykori erőd, mecsetek, síremlékek és a középkori híd maradványai egymás mellett őrizték azoknak a civilizációknak a nyomait, amelyek ezen a stratégiai jelentőségű átkelőhelyen követték egymást.

Hasankeyf történetében 2020 új korszakot nyitott. Az Ilısu-gát megépítésével és a víztározó feltöltésével a régi település jelentős része víz alá került. Lakóit a közelben felépített új Hasankeyfbe költöztették, néhány kiemelkedő műemléket pedig – köztük évszázados épületeket – hatalmas mérnöki munkával, egyben vagy részekre bontva helyeztek át magasabban fekvő területre.

A Tigris ma ugyanott folyik, mégis egészen más tájat látunk, mint alig néhány évvel ezelőtt. A víz alatt utcák, egykori otthonok és egy hosszú történet egy része húzódik; fölötte pedig továbbra is láthatók Hasankeyf barlangjai és múltjának megmaradt nyomai.

Hasankeyf ma már nem csupán arról mesél, hogyan éltek itt az emberek évezredeken keresztül. Arról is, hogyan változhat meg egy történelmi táj egyetlen nemzedék életében.

Hasankeyfet elhagyva lassan Tur Abdin vidékére érkezünk. A tájjal együtt történetünk hangulata is megváltozik: következő állomásunkon nem egy letűnt világ emlékeit keressük, hanem egy olyan közösséggel találkozunk, amelynek gyökerei csaknem másfél évezredre nyúlnak vissza, hagyományai pedig ma is élnek.

A Mardintól keletre fekvő Mor Gabriel kolostort 397-ben alapították, és a szír ortodox kereszténység egyik legrégebbi, ma is működő kolostora. A Tur Abdin – „Isten szolgáinak hegye” – néven ismert fennsík évszázadokon át a szír kereszténység egyik legfontosabb központja volt.

A mézszínű kőből emelt falak között templomok, kápolnák, udvarok és évszázadok emlékei őrzik az itt élő emberek történetét. Mor Gabriel azonban nem csupán műemlék. Ma is szerzetesek és apácák élnek itt, imádkoznak, dolgoznak, és tovább őrzik a szír ortodox hagyományokat.

Talán éppen ez adja a hely különleges erejét. Itt a múlt nem vitrinek mögött maradt fenn: ma is része a mindennapoknak.

A Mor Gabriel kolostor megtekintése után Midyat felé folytatjuk utunkat. Érkezésünket követően elfoglaljuk szállásunkat, majd vacsora és pihenés következik.

NAP 3: MIDYAT, DARA, MARDIN

Reggeli után Midyat felfedezésére indulunk. A Tur Abdin fennsík egyik legjellegzetesebb városának óvárosát a környéken bányászott világos, meleg tónusú mészkőből emelt házak határozzák meg. Keskeny utcái fölé díszes kőhomlokzatok, boltívek és faragott erkélyek magasodnak, a házak belső udvarai és teraszai pedig egy évszázadok alatt kialakult építészeti hagyományt őriznek.

A város történetét különböző közösségek alakították. Szír keresztények, kurdok, arabok és más népek éltek és élnek ezen a vidéken, nyomaik pedig ma is ott vannak Midyat templomaiban, mecseteiben, házaiban és kézműves hagyományaiban. A város különösen híres a telkari mesterségéről: a hajszálvékony ezüstszálakból kézzel formált, csipkeszerű ékszerek készítésének tudása generációkon keresztül öröklődött tovább.

Sétánk során felkeressük Midyat egyik legismertebb épületét, a Midyat Konukevit. A helyi kőépítészet jellegzetes példája gazdagon faragott homlokzatával, belső udvarával és egymás fölé emelkedő teraszaival idézi meg a város hagyományos lakóházainak világát. Legfelső teraszáról különleges panoráma tárul elénk: előttünk szinte egymásba simulnak a világos kőből emelt házak, templomtornyok és minaretek.

Midyattól búcsút véve dél felé folytatjuk utunkat. A Tur Abdin lankái lassan a mezopotámiai síkság felé ereszkednek, következő állomásunkon pedig több mint másfél évezredet lépünk vissza az időben.

Dara antik városa a Kelet-római Birodalom és a Szászánida Perzsia egykori határvidékén feküdt. A hagyomány a település nevét III. Dareiosz perzsa királyhoz kapcsolja, a ma ismert erődvárost azonban I. Anastasios kelet-római császár építtette ki a VI. század elején. A stratégiai fekvésű Dara feladata egyértelmű volt: a birodalom keleti határának védelme.

A várost mintegy négy kilométer hosszú erődrendszer övezte, falain belül pedig templomok, középületek, utcák és lakónegyedek húzódtak. A sziklákba vájt nekropolisz ma is Dara egyik legkülönlegesebb része: különböző korok és temetkezési formák emlékei maradtak fenn egymás mellett.

Dara igazi különlegessége azonban részben a föld alatt rejtőzik. A város fennmaradásához létfontosságú vizet gátak, csatornák, elosztókamrák és hatalmas föld alatti ciszternák rendszerében gyűjtötték és vezették tovább. Egy határerőd számára a víz nem csupán a mindennapi élet feltétele volt: ostrom idején a túlélést jelentette. Dara kifinomult vízrendszere ezért ugyanúgy része volt a város védelmének, mint vastag falai.

A romok között járva azonban nemcsak egy katonai erőd maradványait látjuk. Templomok, keresztény emlékek és későbbi korok sírjai mesélnek arról, hogyan változott tovább a város az évszázadok során. Dara többször került kelet-római, szászánida, majd arab fennhatóság alá, később pedig fokozatosan elveszítette egykori jelentőségét. A XVIII. század végén kialakult mai falu lakói különös módon ma is az egykori római város romjai között és fölött élik mindennapjaikat.

Darából továbbindulva lassan feltűnik előttünk Mardin. A város nem a mezopotámiai síkságon fekszik, hanem fölötte: világos kőből emelt házai lépcsőzetesen kapaszkodnak fel a hegyoldalra, teraszaik mögött pedig szinte határtalanul nyílik meg előttünk Mezopotámia.

Mardinban nem egyszerűen egy újabb városba érkezünk. Egy olyan világba lépünk be, amely évszázadokon keresztül kultúrák, vallások és kereskedelmi utak találkozási pontja volt. Szűk utcái között mecsetek, medreszék és keresztény templomok állnak egymás közelében, a világos mészkőből épült házak homlokzatain pedig generációk kőfaragóinak munkája őrződött meg. Az óváros különleges építészete szinte együtt nőtt a hegyoldallal: egyik ház terasza gyakran a fölötte álló következő épület látóhatárává válik.

Városnézésünk során felkeressük Mardin egyik legjelentősebb történelmi emlékét, a Kasımiye Medresét. Az Artukida-korban megkezdett, majd az Akkoyunlu-időszakban befejezett épületegyüttes évszázadokon keresztül az oktatás és a vallási élet fontos helyszíne volt. Belső udvarának különlegessége a víz útjára épülő szimbolikus rendszer: a forrástól a medencéig haladó víz az emberi élet különböző szakaszait idézi meg – a születéstől az elmúlásig.

Innen a XIV. századi Zinciriye Medreséhez látogatunk. A hegyoldalba épült egykori vallási iskola díszes kőfaragásai mellett fekvése teszi különlegessé: teraszairól Mardin háztetői fölött messzire nyílik a tekintet a mezopotámiai síkság felé.

Sétánk során felkeressük az óváros egyik legfontosabb jelképét, az Ulu Camit, Mardin Nagymecsetét is. A XII. századi, Artukida-kori mecset jellegzetes minaretje évszázadok óta meghatározza a város sziluettjét. A körülötte húzódó utcákban járva Mardin már nem távoli panorámaként, hanem közvetlen közelről tárul elénk: kőfalak, boltívek, lépcsők és keskeny átjárók között fedezzük fel az óvárost.

Mardinból rövid utazással érjük el a Deyrulzafaran kolostort, a szír ortodox kereszténység egyik legjelentősebb ma is működő központját. A kolostor története az V. századig nyúlik vissza, helyén azonban ennél jóval korábbi korok emlékei is fennmaradtak. Nevét – „Sáfránykolostor” – a falainak különleges, meleg árnyalatáról kapta.

Deyrulzafaran jelentősége messze túlmutat építészeti értékein. Évszázadokon keresztül, mintegy 640 éven át a szír ortodox patriarchátus székhelye volt, és napjainkban is élő vallási központ. Templomai, kápolnái és évszázados falai között ugyanannak a keresztény hagyománynak egy újabb fejezetével találkozunk, amelynek világába előző nap a Mor Gabriel kolostorban már bepillantást nyerhettünk.

A nap végén visszatérünk Mardinba. Ahogy lassan lejjebb ereszkedik a nap, a város világos kőfalai melegebb árnyalatot kapnak, alattunk pedig messze elnyúlik a mezopotámiai síkság.

Reggel Midyat háztetői fölött kezdtük a napot, Darában a föld mélyén őrzött múltba ereszkedtünk, estére pedig Mardinból ismét Mezopotámia fölött állunk.

Vacsora és szállás Mardinban, négycsillagos szállodában (1 éj).

NAP 4: MARDIN, HARAN, SANLIURFA

Reggel búcsút veszünk Mardintól, ettől a különleges várostól, amely évszázadok óta ugyanazzal a méltósággal tekint le Mezopotámia végtelen síkságaira. Ahogy elhagyjuk a kőházak és szűk utcák világát, előttünk fokozatosan kitárul az a táj, amelyet sokan a civilizáció bölcsőjeként emlegetnek.

Első megállónk Harrán, amely a világ egyik legrégebben folyamatosan lakott települése. Nevét már az ókori ékírásos táblák is említik, története pedig évezredeken ível át. A település különleges, méhkas alakú vályogházairól ismert, amelyek évszázadok óta alkalmazkodnak a forró mezopotámiai éghajlathoz. Harrán azonban nemcsak építészetéről híres: a hagyomány szerint Ábrahám próféta is hosszabb időt töltött itt, mielőtt továbbindult Kánaán felé, így a város a zsidó, a keresztény és az iszlám hagyományban egyaránt fontos helyet foglal el.

Utunk ezt követően Şanlıurfába, az egykori Edesszába vezet. A várost sokan a próféták városának nevezik, hiszen a hagyomány szerint itt született Ábrahám próféta. A legenda úgy tartja, hogy Nimród király máglyára vetette őt, ám a lángok Isten akaratából vízzé, az izzó fahasábok pedig pontyokká változtak. A mai Balıklıgöl, vagyis a Szent Halak tava ennek az ősi történetnek állít emléket, és napjainkban is zarándokok ezreit fogadja.

Sétánk során felkeressük a Balıklıgölt, az Ábrahám-barlangot, valamint a tó körüli történelmi negyedet, ahol a vallási hagyományok, az ódon kőépületek és a mindennapi élet különleges harmóniában élnek egymás mellett.

Szállás és vacsora Sanlirufa- ban (1 éj).

NAP 5. : SANLIURFA, GÖBEKLITEPE, KAHTA, NEMRUT, ADIYAMAN

A mai nap az utazás egyik legkülönlegesebb fejezete. Reggel Şanlıurfából indulunk, hogy felkeressük azt a helyet, amely alapjaiban változtatta meg az emberiség korai történelméről alkotott képünket.

Első állomásunk Göbeklitepe, a világ jelenleg ismert legrégebbi monumentális szentélyegyüttese, amely több mint 11 000 éves. Az itt feltárt, T alakú mészkőoszlopok és a rajtuk látható állatábrázolások olyan korszakból származnak, amikor az emberek még nem ismerték a fazekasságot, a fémmegmunkálást vagy a városokat. A felfedezés arra utal, hogy a közösségi és vallási élet már jóval a földművelés kialakulása előtt meghatározó szerepet játszott. Nem véletlen, hogy Göbeklitepét sokan a régészet egyik legjelentősebb felfedezésének tartják.

A látogatóközpont és a feltárások megtekintése után továbbindulunk Kahta felé, majd innen kapaszkodunk fel a Nemrut-hegyre, amely az UNESCO Világörökség része.

A 2.150 méter magas hegy csúcsán I. Antiokhosz, Kommagéné királya emeltette monumentális síremlékét a Kr. e. 1. században. A hatalmas kőfejek – Zeusz, Apollón, Héraklész, a termékenység istennője és maga Antiokhosz király – ma is csendben őrzik a hegytetőt. A görög és a perzsa kultúra találkozása különleges világot teremtett itt, amely egyszerre lenyűgöző és elgondolkodtató.

A Nemrut-hegy nem csupán régészeti emlék. Olyan hely, ahol a természet és az ember alkotta örökség szinte eggyé válik. A hegytetőről nyíló panoráma, a különleges fények és a monumentális szobrok együtt olyan hangulatot teremtenek, amelyet nehéz szavakkal visszaadni.

Élményekkel gazdagodva ereszkedünk vissza a hegyről, majd Adıyamanba utazunk, ahol elfoglaljuk szállásunkat és megpihenünk a következő nap kalandjai előtt.

NAP 6: HALFETI, GAZIANTEP

Reggel Adıyamant elhagyva az Eufrátesz partja felé vesszük az irányt. Utazásunk során egy olyan települést keresünk fel, amely egyszerre mesél a természet erejéről és az ember alkalmazkodóképességéről.

Halfeti Törökország egyik legkülönlegesebb fekvésű kisvárosa. A Birecik-gát megépítését követően a régi település jelentős része a víz alá került, így ma a múlt és a jelen különleges módon él egymás mellett. Hajókirándulásunk során megcsodálhatjuk a vízből kiemelkedő minaretet, amely az egykori falu néma emlékeztetője, miközben az Eufrátesz csendes vize egészen sajátos hangulatot kölcsönöz a tájnak.

Halfeti neve egy másik különlegességgel is összefonódott: a legendás fekete rózsával. Bár a különleges szín kialakulásában a helyi talaj és éghajlat is szerepet játszik, a fekete rózsa mára a település egyik jelképe lett, amely számos történetet és legendát ihletett.

Utunk innen Gaziantepbe vezet, amelyet joggal tartanak Törökország egyik gasztronómiai fővárosának. A város nemcsak világhírű baklavájáról és pisztáciájáról ismert, hanem gazdag történelmi örökségéről is. Programunk során felkeressük a világhírű Zeugma Mozaikmúzeumot, ahol a római kori villaegyüttesek lenyűgöző mozaikjai között a híres „Cigánylány” mozaik is megtekinthető. Az apró részletek és a kivételes művészi kidolgozás méltán tették a múzeumot a világ egyik legjelentősebb mozaikgyűjteményévé.

A történelmi belváros hangulatos utcáin sétálva bepillantást nyerünk Gaziantep mindennapjaiba is. A fűszerek illata, a rézművesek műhelyei, a tradicionális bazárok és a helyiek vendégszeretete méltó lezárása ennek a különleges mezopotámiai utazásnak.

Szállás Gaziantepben.

NAP 7: GAZIANTEP, BUDAPEST

Reggeli a szállodában, majd transzfer a reptérre, ahonnan a délelőtti órákban indulunk haza isztambuli átszállással Budapestre.

A PROGRAM VÁLTOZHAT, VAGY SORRENDJE FELCSERÉLŐDHET IDŐJÁRÁS, VAGY BÁRMILYEN OLYAN TÉNYEZŐ HATÁSÁRA, AMIRE IRODÁNKNAK NINCS BEFOLYÁSA.