Törökország csodái

Törökország földjén évezredek története rétegződik egymásra. Birodalmak születtek és tűntek el, városok változtattak nevet és arcot, civilizációk hagyták egymásra templomaikat, palotáikat, útjaikat és történeteiket. S ezen az évezredeken át formálódó történelmi térképen itt-ott számunkra különösen ismerős pontokat is találunk: magyar emlékeket.

NAP 1: BUDAPEST, RODOSTÓ, ISZTAMBUL

Indulás Budapestről, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről, a Turkish Airlines reggeli menetrendszerinti járatával. Érkezés Isztambul Nezetközi Repülőterére dél környékén (helyi idő szerint).

Törökországba érkezve először nem az ismeretlen felé indulunk. Éppen ellenkezőleg: egy olyan helyen kezdjük utazásunkat, amely különös módon közel áll hozzánk. Első utunk Rodostóba vezet, ahol a Márvány-tenger partján ma is áll a Rákóczi-ház, és ahol II. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen és bujdosótársaik emléke vár bennünket.

A ház falai között nemcsak a történelem nagy eseményei elevenednek meg, hanem a száműzetés csendes hétköznapjai is. Mikes Kelemen Törökországi leveleiből ismerjük a fejedelmi udvar szigorú napirendjét: a korai ébredést, a dob jelzésére kezdődő reggeleket, az imádságokat és a pontosan meghatározott órák rendjét. Ebben a szinte kolostori fegyelemben különös jelentőséget kapott egy ismerős szertartás: a reggeli mise után elfogyasztott kávé.

„Ott kávét iszunk” – jegyezte fel Mikes olyan természetességgel, hogy a mondat évszázadok múltán is közel hozza hozzánk a rodostói ház lakóit. Egyetlen kávéscsésze mögött egyszerre sejlik fel az oszmán világ hatása, a bujdosók mindennapi élete és egy rövid pillanat, amikor a szigorú rend talán átadta helyét a beszélgetésnek és a megpihenésnek.

Rodostóból visszatérünk a nem is olyan távoli Isztambulba – és egyszerre kitárul előttünk a világ. Két kontinens, birodalmak öröksége, változó hatalmi viszonyok, vallások és kultúrák találkozása rajzolódik ki előttünk.

Rodostóból elbúcsúzva visszatérünk Isztambulba. Mire megérkezünk, a nappali nyüzsgés lassan elcsendesedik, a város fényei kigyúlnak, mi pedig még teszünk egy rövid sétát az egykori konstantinápolyi Hippodrom terén.

Az ókori oszlopok között állva szinte érezzük az itt lezajlott események súlyát: egykor nemcsak versenyeket rendeztek ezen a helyen, hanem császárok ünnepeltették magukat, politikai indulatok csaptak össze, és olykor egész Konstantinápoly sorsa dőlt el a téren.

A hajdani aréna lelátói már eltűntek, de az egykori versenypálya vonala ma is kirajzolódik előttünk. Az Egyiptomi obeliszk, a Kígyóoszlop és a Falazott obeliszk néma tanúként őrzik azoknak az évszázadoknak az emlékét, amikor itt dobogott Konstantinápoly egyik legfontosabb közösségi tere.

Utazás a szállodába, ahol a szobák elfoglalása következik. Szállás Isztambulban négycsillagos szállodában (3 éj).

A vacsora szabad program keretében költhető el a környékbeli éttermekben.

NAP 2: ISZTAMBUL – BIRODALMAK ÖRÖKSÉGE

Reggeli után szabadidő, vagy fakultatív programként Isztambul történelmi szívének felfedezésére indulunk. Ezen a napon nem egyszerűen egyik nevezetességtől haladunk a másikig: rétegről rétegre tárul fel előttünk a város múltja. Először a föld alá ereszkedünk, majd belépünk a szultánok palotájába, megállunk a történelem során újra és újra más jelentést kapó Hagia Sophia falai között, végül pedig elvegyülünk a Nagy Bazár forgatagában.

Első állomásunk az Elsüllyedt Palota, Isztambul föld alatti víztározója. A félhomályban sorakozó oszlopok, a víz tükrén megcsillanó fények és a csendben tovagyűrűző lépések különös világot teremtenek. Mintha néhány percre a mai város alá – és egyúttal annak évszázadai közé – ereszkednénk.

A sejtelmes mélységből ismét a felszínre érkezve a Topkapı Palotához indulunk. A Konstantinápoly elfoglalását követően emelt palota csaknem négy évszázadon át volt az oszmán szultánok lakóhelye és a birodalom igazgatási központja. Udvarai, pavilonjai, kertjei és kapui egyre beljebb vezetnek a birodalmi hatalom világába. Teraszairól a Boszporusz, az Aranyszarv-öböl és a Márvány-tenger találkozása tárul elénk, megmutatva, miért bírt ez a hely olyan különleges stratégiai és jelképes jelentőséggel.

Innen csupán néhány lépést teszünk, mégis egy másik birodalom világába érkezünk. A Hagia Sophia falai között Konstantinápoly és Isztambul története rétegződik egymásra. Az egykori keresztény bazilikából 1453 után mecset lett; bizánci mozaikjai és hatalmas kupolája mellett megjelentek az oszmán kor minaretjei és kalligráfiái. Nem egymást eltörlő történetekkel találkozunk itt, hanem egymásra épülő korszakokkal – mintha Konstantinápoly és Isztambul egyetlen pillanatra ugyanabban a térben létezne.

A nap utolsó állomása a Nagy Bazár, ahol az uralkodók és birodalmak történetéből visszaérkezünk az élő városba. Monumentális kapuján átlépve színek, illatok és hangok kavalkádja vesz körül bennünket: kerámiák, szőnyegek, lámpások, ékszerek és apró kincsek sorakoznak a boltokban.

Mi azonban nem a kirakatokkal kezdjük. Előbb felnézünk.

A boltozatok, festett díszítések és évszázados kapuk arra emlékeztetnek, hogy a Nagy Bazár jóval több üzletek sokaságánál. Első magja II. Mehmed uralkodása idején született meg, majd műhelyek, udvarok és fedett átjárók egész városa nőtt köré. Azóta is találkozások, alkuk, hírek és történetek helyszíne – élő város a városban.

Szabadidőnkben benézhetünk a kis üzletekbe, megállhatunk egy pohár tea mellett, és akár alkuba is bocsátkozhatunk egy különleges emlékért. A nap végén visszatérünk szállodánkba.

Fakultatív program:

Ciszterna Bazilika,

Topkapi Palota,

Hagia Sophia

A fakultatív program ára 2027. január végétől lesz elérhető.

*Minimum létszám: 15 fő.

NAP 3: ISZTAMBUL – A VÁROS ÉS A VÍZ TALÁLKOZÁSA

SÜLEYMANIYE MECSET, HAJÓKÁZÁS A BOSZPORUSZON, BALAT, EGYIPTOMI FŰSZERBAZÁR

Reggeli után rövid sétával érjük el a város egyik legnagyszerűbb oszmán kori épületét, a Süleymaniye mecsetet. A Nagy Szulejmán megrendelésére, a híres építész, Mimar Sinan irányításával emelt mecset Isztambul látképének meghatározó része. Udvaráról különleges panoráma nyílik az Aranyszarv-öbölre és a Boszporuszra, mintha innen egyetlen pillantással befogadhatnánk az egész várost.

A mecset közelében találjuk Mimar Sinan szerény sírhelyét, a kertben álló türbék pedig Nagy Szulejmánnak, Hürrem szultánának és lányuknak, Mihrimahnak őrzik emlékét. Azok számára, akik a török sorozatokból már ismerősként érkeznek hozzájuk, a történelem alakjai itt egyszerre valóságos közelségbe kerülnek.

A mecset megtekintését követően szabadidő, vagy fakultatív program keretében boszporuszi hajókirándulás következik. A hajókázásra jelentkezőkkel a vízről fedezzük fel Isztambult, majd Balat történelmi negyedében és az Egyiptomi Fűszerbazár illatokkal teli világában folytatjuk utunkat. Mivel a program egyetlen összefüggő útvonalat alkot, a hajókirándulást követő helyszíneket is annak résztvevőivel keressük fel.

Előttünk bontakozik ki a Dolmabahçe-palota ünnepélyes homlokzata, a Çırağan-palota eleganciája, a túlparton pedig a Beylerbeyi-palota. Feltűnik a víz szélén álló Ortaköy mecset is, mögötte a Boszporusz hídjával. A hajó fedélzetéről értjük meg igazán, hogy Isztambulban a víz nem elválasztja, hanem évszázadok óta összeköti a város két felét.

A hajókázást követően Balat és a szomszédos Fener történelmi negyedeiben folytatjuk utunkat. Macskaköves utcák, színes homlokzatú házak, apró kávézók és egymás fölé kapaszkodó épületek között sétálunk. A városrész különlegességét azonban nem csupán festői utcái adják: zsidó, keresztény és muszlim közösségek emlékei őrzik itt Isztambul sokszínű múltját.

Felkeressük a Sárkányölő Szent György-templomot, török nevén az Aya Yorgit, amely a XVII. század óta a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus központja. Falai között egy ma is élő vallási hagyományba pillanthatunk be, miközben odakint tovább zajlik Balat eleven, hétköznapi élete.

Innen az Egyiptomi Fűszerbazárhoz indulunk. A fedett átjárókban fűszerek, teák, szárított gyümölcsök, édességek és illatos keverékek sorakoznak. A nap végén így ismét Isztambul forgatagában találjuk magunkat – ezúttal nem a város történelmi falai, hanem színei, ízei és illatai mesélnek tovább.

Várhatóan 17 óra körül érkezünk vissza szállodánkba. A vacsora szabad program keretében fogyasztható el a környékbeli éttermek egyikében. Akinek pedig még marad kedve és energiája, velünk tarthat egy esti sétára Isztambul szívében.

Fakultatív program:

– Süleymaniye mecset

– hajókázás a Boszporuszon

A fakultatív program ára: 2027. január végétől lesz elérhető.

Minimumlétszám: 15 fő.

NAP 4: IZMIT, IZNIK ÉS BURSA – MAGYAR EMLÉKEKTŐL EGY BIRODALOM BÖLCSŐJÉIG

Reggeli után elhagyjuk Isztambult. Utunk ismét egy magyar bujdosó nyomába ered, majd továbbhaladunk azokhoz a városokhoz, amelyek falai között a kereszténység meghatározó fejezetei és az Oszmán Birodalom első évszázadai őrződtek meg.

Első állomásunk İzmit, ahol felkeressük a Thököly Imre Emlékházat. Utazásunk első napján II. Rákóczi Ferenc rodostói otthonában idéztük fel a magyar bujdosók életét; most édesanyja, Zrínyi Ilona és nevelőapja, Thököly Imre története vezet tovább bennünket.

A fejedelmi házaspárt 1701-ben telepítették İzmit közelébe. Hazájuktól távol itt töltötték életük utolsó éveit: Zrínyi Ilona 1703-ban, Thököly Imre pedig 1705-ben hunyt el. Az emlékház kiállítása nemcsak egy kuruc fejedelem pályáját idézi fel, hanem két olyan ember sorsát is, akik a száműzetésben sem mondtak le arról, amit hazájuknak és önmaguknak tartottak.

İzmit után a tóparton fekvő İznik, az egykori Nicea felé folytatjuk utunkat. A város a kereszténység történetének két meghatározó eseményét őrzi: 325-ben itt tartották az első niceai zsinatot, 787-ben pedig az izniki Hagia Sophia adott otthont a hetedik egyetemes zsinatnak. Az egykori templomba belépve ismét egymás mellett találjuk a bizánci és az oszmán múlt emlékeit.

A város egy másik öröksége a világhírű izniki kerámiaművészet. Egy helyi műhelyben közelebbről is megfigyelhetjük, hogyan születnek meg a kvarcban gazdag alapra, kézzel festett motívumok, majd hogyan nyerik el mélységüket és különleges ragyogásukat az áttetsző máz alatt. A kobaltkék, a türkiz és a jellegzetes korallvörös között tulipánok, szegfűk, jácintok és gránátalmavirágok bontakoznak ki – nincs két teljesen egyforma darab, mert mindegyiken ott marad az alkotó kéz finom nyoma.

Ezek a színek talán már ismerősen köszönnek vissza ránk: izniki csempék díszítik a Topkapı Palotát, a Kék Mecsetet és Mimar Sinan számos alkotását is. Most abban a városban állunk meg előttük, ahol ez a különleges művészet évszázadokkal ezelőtt kiteljesedett, és ahol a mesterek munkájában ma is tovább él. Látogatásunkat az İznik-tó partján zárjuk, ahol egy rövid séta és a víz nyugalma után Bursa felé folytatjuk utunkat.

A délutáni órákban Bursa felé indulunk. Az Uludağ hegy lábánál fekvő várost parkjai, kertjei és gazdag növényvilága miatt gyakran Yeşil Bursának, vagyis Zöld Bursának nevezik. Az Oszmán Birodalom első fővárosaként innen indult el az a történet, amelynek későbbi kiteljesedésével Isztambulban már találkoztunk.

Elsőként Bursa egyik legszebb korai oszmán emlékét, a Yeşil Camit, vagyis a Zöld Mecsetet keressük fel. A XV. század elején Çelebi Mehmed szultán megbízásából, Hacı İvaz Paşa tervei alapján emelt épület nevét türkiz és zöld árnyalatú csempéiről kapta. Belépve gazdagon díszített, mégis nyugodt tér fogad bennünket: a falakon végigfutó kalligráfiák, a finoman faragott faelemek és a fényben változó csempék a korai oszmán művészet kifinomultságát őrzik. A tekintetet a több mint tíz méter magas, geometrikus és növényi motívumokkal borított mihráb vezeti magához, amely a mecset csempeművészetének legszebb részlete. İznik után itt már nemcsak egy-egy kerámiát látunk: a színek és minták egy teljes építészeti térben bontakoznak ki előttünk. Vacsora és szállás Bursában (1 éj).

NAP 5: A SELYEM ÚTJÁTÓL KOSSUTH MENEDÉKÉIG

Reggeli után folytatjuk Bursa felfedezését. Első utunk a Koza Hanhoz, a régi Selyembazárhoz vezet. A XV. század végén épült karavánszeráj udvarán egykor messzi földről érkező kereskedők találkoztak, falai között pedig selyemgubók, kelmék és értékes áruk cseréltek gazdát. Az emeleti árkádok és a belső udvar ma is őriznek valamit abból a világból, amikor Bursa a Selyemút egyik fontos kereskedelmi központja volt.

Délelőtt 11 óra körül elhagyjuk Bursát, és Kütahya felé indulunk. Utunk során ismét megváltozik körülöttünk a táj és a történet hangulata. A város az oszmán korban jelentős kerámiaközponttá vált; az itteni mesterek művészete İznik udvari kifinomultságánál szabadabb, népiesebb hangot őriz. Kütahya számunkra azonban mindenekelőtt egy magyar ember története miatt válik különlegessé.

A délutáni órákban érkezünk meg a Kossuth Lajos Múzeumhoz, amelyet a helyiek egyszerűen Magyar Házként ismernek. Rodostó és İzmit után törökországi magyar emlékutunk harmadik fontos állomásán járunk: Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc után most az 1848–49-es szabadságharc egyik vezetőjének száműzetésben töltött évei elevenednek meg előttünk.

A szabadságharc leverése után Kossuth Lajos társaival együtt az Oszmán Birodalomban talált menedéket. Családjával 1850 és 1851 között élt a kertben álló, kétszintes kütahyai házban. Itt nem csupán visszatekintett az elveszített szabadságharcra: dolgozott, tervezett, leveleket írt, és Magyarország jövőjéről gondolkodott. Ebben a házban készítette el alkotmánytervezetét is.

A szobákban személyes tárgyai, levelei és a korabeli élet emlékei között járunk. A dolgozószobában talán közelebb kerülhetünk ahhoz az emberhez, aki hazájától távol sem mondott le arról, hogy egyszer újra szabad Magyarország szülessen. A múzeum nemcsak a száműzetés helye, hanem a megmaradásé és az újrakezdésé is.

A látogatást követően utazás a szállodába. Vacsora és szállás Kütahyában (1 éj).

NAP 6: PAMUKKALE

Reggeli után elhagyjuk Kütahyát, és déli irányban, Pamukkale felé folytatjuk utunkat. A városok, paloták és magyar emlékhelyek után ezen a napon a táj kerül előtérbe.

Pamukkale török neve „gyapotvárat” jelent. A hegyoldalon feltörő, ásványi anyagokban gazdag termálvíz az évszázadok során fehér mészkőteraszokat és egymás fölött elhelyezkedő medencéket alakított ki. A távolból szinte hófödte hegyoldalnak tűnő kép közelebbről folyamatosan változó természeti képződményként tárul fel előttünk. A kijelölt szakaszokon mezítláb léphetünk a sekély, meleg vízbe, miközben alattunk elterül a Denizli-síkság.

A fehér teraszok fölött fekszik Hierapolisz ókori városa. A települést a pergamoni királyok alapították a Kr. e. II. században, fejlődését pedig kezdettől meghatározták a környék termálforrásai. Az emberek nemcsak gyógyulást keresve érkeztek ide: a fürdők körül fokozatosan teljes város épült templomokkal, utcákkal, színházzal és hatalmas temetővel.

Sétánk során felkeressük a jó állapotban fennmaradt római színházat, végighaladunk az ókori város maradványai között, és megismerkedünk Hierapolisz egykori mindennapjaival. A fürdők, az oszlopos utcák és a nekropolisz emlékei arról mesélnek, milyen fontos szerepet töltött be a település a római, majd a bizánci korban.

Pamukkale különlegességét éppen a természet és az emberi történelem közelsége adja. A termálvíz, amely létrehozta a fehér teraszokat, egyúttal életre hívta a fölöttük felépült várost is. A két terület ezért ma is elválaszthatatlan egységet alkot; Hierapolisz és Pamukkale 1988 óta együtt szerepel az UNESCO világörökségi listáján.

A látogatást követően Denizli felé indulunk. Szállás és vacsora Denizliben (1 éjszaka).

NAP 7: PERGAMONTÓL AZ ÉGEI-TENGER PARTJÁIG

Reggeli után elhagyjuk Denizlit, és a mai Bergama fölé magasodó ókori Pergamon felé indulunk. Az egykori város a hellenisztikus világ egyik jelentős politikai és kulturális központja, az Attalida-dinasztia fővárosa volt. Könyvtára, tudományos élete és művészete az ókor legfontosabb városai közé emelte.

Felkeressük a meredek hegyoldalra épült Akropoliszt, ahonnan messzire ellátunk a Bakırçay-síkság fölött. A város építői tudatosan használták ki a hegy adottságait: egymás fölé emelkedő teraszokon helyezték el templomaikat, középületeiket és a könyvtárat. Itt találjuk az ókori világ egyik legmeredekebb színházát is, amelynek nézőterét szinte közvetlenül a hegyoldalba vágták. Pergamon nem simul bele a tájba – magasan fölötte áll, és már fekvésével is egykori jelentőségéről mesél.

Az ókori város megtekintését követően İzmir felé folytatjuk utunkat. Törökország harmadik legnagyobb városa hosszú évszázadok óta az Égei-tenger egyik fontos kikötője. Pergamon csendes romjai után itt egy nyitott, mozgalmas és mai nagyváros fogad bennünket.

Rövid városnézésünk során felkeressük a tenger közelében fekvő Konak teret, amelynek középpontjában İzmir jelképe, az 1901-ben emelt Óratorony áll. A tér a helyiek egyik kedvelt találkozóhelye, ahol a történelmi épületek, a kompok és a vízparti élet természetesen kapcsolódnak össze.

İzmirrel már az Égei-tenger világába érkezünk. Innen dél felé, Kuşadası irányába utazunk tovább, amely a következő két éjszakán szállásunknak ad otthont. Elfoglaljuk szobáinkat, majd közösen vacsorázunk a szállodában. Vacsora és szállás Kuşadasıban (2 éjszaka).

NAP 8: EPHESZOSZ ÉS SZŰZ MÁRIA HÁZA

Reggeli után Selçuk közelébe, Epheszosz ókori városához indulunk. Az egykor közvetlenül a tenger mellett fekvő település a római korban Kis-Ázsia egyik leggazdagabb és legfontosabb városa, Asia provincia fővárosa volt. Kikötőjén keresztül kereskedők, utazók és zarándokok érkeztek a Mediterráneum különböző vidékeiről.

Epheszoszban nem cs egy-egy elszigetelt romot látunk: az ókori város szerkezete ma is jól követhető. Márványburkolatú utcáin haladva középületek, fürdők, szökőkutak, üzletek és egykori lakóházak maradványai között járunk. Lépésről lépésre rajzolódik ki előttünk, hogyan élhettek, dolgozhattak és találkozhattak egymással az itt élők csaknem kétezer évvel ezelőtt.

Sétánk egyik legszebb állomása a Celsus-könyvtár gondosan helyreállított homlokzata. Az épület a II. század elején készült, és nemcsak könyvtárként, hanem Celsus római szenátor síremlékeként is szolgált. Innen továbbhaladva elérjük a város hatalmas színházát, amely egykor előadásoknak, ünnepségeknek és a város közéletének is helyet adott. Epheszosz római kori emlékei közül a könyvtár és a Nagy Színház ma is a legjelentősebbek közé tartozik.

A város története később szorosan összekapcsolódott a korai kereszténységgel is. Epheszosz fontos vallási központtá vált, miközben az ókori világ egyik leghíresebb szentélye, Artemisz temploma fokozatosan elveszítette korábbi szerepét. A pogány, római és keresztény emlékek jelenléte jól mutatja, hogyan változott a város az egymást követő korszakok során.

Az ókori várost elhagyva a közeli Bülbüldağı csendes, erdős magaslatára utazunk, ahol felkeressük Szűz Mária házát. A keresztény hagyomány szerint Mária élete utolsó éveit ezen a vidéken, Szent János apostol gondoskodása mellett töltötte. A kis kőépület ma kápolnaként működik, és a világ számos országából érkező zarándokokat fogad.

Látogatásunk után visszatérünk Kuşadasıba. Vacsora a szállodában. Vacsora és szállás Kuşadasıban.

NAP 9: KUŞADASI – HAZAUTAZÁS

Reggeli a szállodában, majd a délelőtti órákban rövid szabadidő áll rendelkezésünkre. Még sétálhatunk egyet Kuşadası tengerpartján, megpihenhetünk egy kávé mellett, vagy beszerezhetjük az utolsó apró emlékeket.

Kijelentkezünk a szállodából, majd a megbeszélt időpontban autóbusszal az izmiri Adnan Menderes repülőtérre indulunk. A Turkish Airlines menetrendszerinti járatával, isztambuli átszállással érkezünk haza várhatóan este fél nyolc magasságában.