Mezopotámia öröksége

Törökország dél-keleti része hihetetlen természeti szépségű régió, és a világ legbarátságosabb, legvendégszeretőbb emberei lakják. Legnagyobb vonzereje azonban vitathatatlanul lenyűgöző és ősi történelme. A túra alkalmával meglátogatjuk a híres Göbeklitepét; a Nemrut-hegy monumentális szobrait; Ábrahám próféta városát, Urfa- t, de ránk vár Gaziantep világhírű mozaikmúzeuma is. Göbeklitepe ősi csodájától, amely átírja a korai emberi civilizációról alkotott ismereteinket, egészen Gaziantep élénk kulináris és kulturális örökségéig, ez az időn és kultúrákon átívelő utazás Törökország egyik leglenyűgözőbb részének mélyreható felfedezését nyújtja. Utunk az egykori Mezopotámia vidékére vezet, amely a globális emberi civilizációk egyik bölcsője volt.

Programunk történelmi és régészeti értéke felbecsülhetetlen.

NAP 1: UTAZÁS TÖRÖKORSZÁGBA, GAZIANTEP

A Turkish Airlines menetrendszerinti járatain utazunk. Indulás Budapestről reggel 9 óra körül. Isztambuli átszállással érkezünk meg a Törökország déli csücskén fekvő Gaziantep- be a késő délutáni órákban.  A világ egyik legrégebben lakott városa ősi kereskedelmi utak mentén fekszik stratégiailag jó helyen. A kőházakkal, kövezett utcákkal és fedett bazárokkal rendelkező Gaziantepet kertek, szőlőültetvények, valamint olaj- és dióligetek határolják.

Utazás a szállodába, ahol a szobák elfoglalása, majd vacsora következik. Szállás és vacsora Gaziantep- ben négycsillagos szállodában (2 éj).

NAP 2: GAZIANTEP

Reggeli a szállodában, majd belevetjük magunkat Gaziantep gazdag kulturális, történelmi és gasztronómiai örökségébe. Utunk elsőként a Zeugma Mozaik Múzeumba vezet, amely a világ egyik legnagyobb ilyen jellegű múzeuma, s valóban rendkívül gazdag színvilágú és rengeteg témát érintő mozaikokkal rendelkezik. Itt található többek között a híres ’Cigánylány’, amely mind a múzeum, mind Gaziantep szimbólumává vált. A cigánylány mozaikot egy ledőlt oszlop alatt fedezték fel 1998-ban, az Eufrátesz folyó partján fekvő, második századi római település, Zeugma mentőásatásai során, amikor a helyszínt a délkelet-törökországi Birecik-gát építése miatt elárasztották. A Cigánylány egyike volt azoknak a mozaikoknak, amelyek egykor egy római villa tricliniumának padlóját borították. A mozaikok színei az Eufrátesz táját visszhangozzák – a tompa sárgák és zöldek; tölgy és kőris terülnek el a csillogó kékség körül. Az ásatások idején a padlómozaik nagy része eltűnt. A villát az 1960-as évek elején a feketepiaci csempészek kifosztották, hasonlóan sok más törökországi ősi helyszínhez.

Napunk következő állomása Gaziantep történelmi piaca, amely tele van kézzel készített rézárukkal és hagyományos művészeti alkotásokkal. Elmerülünk a bazár nyüzsgő világában, szabadidő önálló felfedezésekre.

A nap folyamán még ellátogatunk egy hagyományos baklava cukrászdába, ahol megkóstolhatjuk az eredeti édességet, amely a legmagasabb minőségű alapanyagokból készül. Gaziantep története szorosan összefügg baklavájával. Amikor az Oszmán Birodalom fontos kereskedelmi és kézműves központja volt, ott is népszerűvé vált a cukrászsütemény. Arab, török és levantei hatások keveredtek, sajátos ízkombinációkat és technikákat eredményezve, amelyek ma is jellemzik a Gaziantep baklavákat. A Gaziantepi baklava hírneve az elmúlt néhány évtizedben messze túlterjedt földrajzi határain. Ezek a baklavák finomabbak, mint bármelyik másik. Több, mint egyszerű desszert – egyszerre ötvözi a süteménykészítés többévszázados művészetét, kulturális összefonódást és a főzési/ sütési hagyományok mélységes tiszteletét.

Szabadidő önálló felfedezésekre, majd visszautazás a szálláshelyre, vacsora a szállodában.

NAP 3: HALFETI, NEMRUT-HEGY

Reggeli a szállodában, majd utunk egy valódi rejtett paradicsomba vezet. Az Eufrátesz folyó alatt fekvő Halfeti „elveszett városa” olyan történelmi látnivalóiról híres, mint a Rumkale-erőd és a Gözlükule. A kastély falain belül sétálva visszautazhatunk az időben, és tanúi lehetünk a régió gazdag történelmének. Hajókázni az Eufrátesz folyón már önmagában földöntúli élmény. Programunk alkalmával azonban élvezhetjük a víz nyugalmát és történelmi mélységét is, mindemellett gyönyörködhetünk a természet lélegzetelállító szépségében. Láthatjuk majd a "Félig elmerült házakat" a híres Karaçayır negyedben. Ezeknek az épületeknek csak a teteje kandikál ki a vízből, tükrözve az elsüllyedt környék súlyos misztikusságát.

Napunk következő állomása a Taurosz-hegység keleti részén, Törökország déli részén fekvő Nemrut-hegy. A Nemrut-hegy egy ősi komplexumnak ad otthont, amelyet Commagene negyedik és vitathatatlanul leghíresebb királya, I. Antiokhosz (az „Istenkirály”) épített. Anyai ágon a görög Nagy Sándortól, míg apai ágon a perzsa Nagy Dáriusz királytól származott, ily módon egyesítve nyugatot és keletet. Azt állította, hogy különleges kapcsolatban áll az istenekkel, és királyi kultuszt hozott létre azzal a szándékkal, hogy halála után istenként imádják. A hegyre néző kísérteties szobrokat is ő építtette sírszentélyül magának. A szobrok a legcsodálatosabbak közé tartoznak, amelyeket bárhol a világon láthatunk. A Kr.e. első században épült óriási fejek súlya 6 tonna, magasságuk 10 méter. S valóban a szobrok is királyságának „Kelet találkozása Nyugattal” jellegét mutatják be, mivel az arcvonások görögök, de a viselt ruházat határozottan keletibb. Már nem állnak az eredeti helyükön, de a szobrok jelenlegi helyzetének elszórt hatása drámaibb, mintha szépen sorban lennének, ahogyan szinte biztosan eredetileg tervezték.

Továbbutazás a szállásunknak otthont adó Adiyaman- ba. Szállás és vacsora Adiyaman- ban négycsillagos szállodában (1 éj).

NAP 4: GÖBEKLI TEPE, HARRAN, SANLIURFA

Reggeli a szállodában, majd a világon a legrégebbi emberi kéz által emelt épület vár ránk. Göbekli Tepe a neolitikus ember által épített ősi csoda, amely új nézőpontot adott a történészeknek az ókori társadalmak fejlődéséről.

Az 1960-as években egy helyi gazda fedezte fel Göbekli Tepét a kutatók először jelentéktelennek találták. Az 1990-es évek közepén egy német régész úgy gondolta, hogy több is van ezen a helyen, és elkezdett feltárni. Göbekli Tepe teljesen megváltoztatta a történészek felfogását arról, hogyan telepedtek be az emberek a szervezett közösségekbe, és milyen szerepet játszott a vallás a társadalmi fejlődésben.

A régészek és történészek ezen a helyen történt felfedezéseik előtt úgy gondolták, hogy amint az emberek elkezdtek gabonanövényeket termeszteni, állandóbb falvakban kezdtek élni. Ezt hívtuk mezőgazdasági forradalomnak. Azt is hitték, hogy azután, hogy a neolitikus emberek elkezdtek együtt élni a falvakban, alakultak ki a vallások, és váltak fontossá a társadalmi kötelékek. Göbekli Tepe azonban a feje tetejére állította ezt a gondolkodást. Ezek a kör alakú kövek azt mutatták meg, hogy 12 000 évvel ezelőtt a vadászó-gyűjtögető nomádok, nem pedig a falusiak, nagy, társasági összejöveteleket tartottak több törzs részvételével. Megállapításaik alapján a régészek úgy vélik, hogy Göbekli Tepe fontos istentiszteleti hely volt, így ez az első ismert templom a mai napig. Azt is tartják, hogy nemcsak vallási szertartásokat tartottak, hanem a nomádok ezt az időt arra használták, hogy megosszák egymással tudásukat és készségeiket, és erősítsék a társadalmi kötelékeket is. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy a társadalmak fejlődésével kapcsolatos korábbi hiedelmek valószínűleg pontatlanok. A régészek gabonafeldolgozásra és nagyszabású gazellavadászatra utaló jeleket találtak a helyszínen, de semmi jel nem utalt állandó letelepedésre. Göbekli Tepe-i felfedezéseik alapján a régészek úgy vélik, hogy a vallás és a társadalmi interakció már jóval azelőtt összehozta az embereket, hogy közösséget alkossanak, mielőtt földművesek lettek, és falvakban telepedtek le. Ezek a kutatók ezért úgy vélik, hogy a vallás és a társadalmi kötődés nem az emberek egymásra találásának eredménye, hanem oka annak, és összetettebb társadalmak kialakulásához vezethetett.

Továbbutazva Harran-síksága vár ránk, amely az elmúlt nyolcezer év óta folyamatosan lakott hely. Harran egy legendában is szerepel, miszerint Ádám és Éva a mennyből közvetlenül a Harran-síkságra érkezett, ahol először ökrökkel szántották fel a földet, és búzaszemet (mennyből hoztak) ültettek a földbe. Harrant a Teremtés könyvében, a héber Biblia és az Ószövetség első könyvében is Haran helyként azonosítják, ahol Ábrahám próféta egy ideig élt. Az eblánok, asszírok, hettiták, újbabiloniak, perzsák, szeleukidák, rómaiak, keresztények és végül muszlimok otthona, a Sanliurfa tartományhoz tartozó modern Harran mindössze 15 kilométerre van a török-szíriai határtól. Harran óvárosa olyan területen található, amelyen keresztül kereskedelmi útvonalak futottak Iskenderunból Antakyába (ókori Antiókhiába) és Kargamba. Nemcsak a korai civilizációk befogadása miatt fontos, hanem az első iszlám egyetem alapításának helye is. Hagyományos kúptetős sártéglaházai egyediek. Mindegyik kúp csúcsán perforáció található, amely lehetővé teszi a természetes fény bejutását a házba. Ezek a lyukak arra valók, hogy kiszívják a nyáron a kunyhóban rekedt forró levegőt és a télen meggyújtott tüzek füstjét. Így nyáron hűvös, télen meleg volt. A kúpos kunyhókat boltívek kötik össze egymással.

Ezeket a kunyhókat múzeummá alakították át. Fából készült bútorok díszítik a nappalit és a hálószobát. A polcok tele vannak fém edényekkel. A sártégla falakról a régió színes ruhái és báránybőrök lógnak le.

A Şanlıurfa Múzeum, amelyet a látogatás során látni fogunk, különösen neolitikus romjairól nevezetes. A Şanlıurfa Múzeumban látható az Urfa ember-szobor, amelyet Szent halas-tó közelsége miatt Balıklıgöl-szobornak is neveznek, és az egyik legrégebbi szobor, amelyet eddig felfedeztek. A 14 kiállítótermet és 33 rekonstrukciós területet magában foglaló múzeumban kronologikus sorban különböző tárgyakat állítanak ki a paleolitikum romjaitól az iszlám időszak műtárgyaiig.

A Şanlıurfa kastély közelében található a Szent halas-tó (Balıklıgöl). Itt élt Ábrahám és Jób próféta. A város központjában található a Halil Rahman (a Kegyelmes Isten Barátja) mecset. A tóból tilos kifogni a halakat, aki mégis megteszi, vakság sújt le rá. A 150 méter hosszú és 30 méter széles Balıklıgöl több pontyfajtának ad otthont. Ezeket a halakat nem eszik meg a helyiek, mivel egy csoda eredményének tartják őket. Azt mondják, hogy amikor Ábrahám prófétát a tűzbe dobták, csoda történt, és a tűz vízzé, míg a tűzifa hallá változott. Sőt, Ábrahám próféta állítólag egy rózsakertbe esett, ahol Balıklıgölről azt mondják, hogy ennek a csodának a központja.

Szállás és vacsora Sanliurfa- ban (1 éj).

NAP 5: MARDIN, MYDIAT

Reggeli a szállodában, majd utazunk tovább Törökország dél-keleti részén. Utunk először Mardin- ba vezet, amely egy dombra épült gyönyörű régi város kilátással a mezopotámiai síkságra.

Mardin kulturálisan nagyon különbözik Törökország nyugati részétől, és változatos is. Régen nagy keresztény közösségek éltek itt. Manapság csak néhány szír ortodox keresztény és örmény katolikus él. Mardin lakóinak többsége kurd és arab, a törökök kisebbséget alkotnak.

Az óváros sikátorok labirintusa madraszákkal, mecsetekkel, templomokkal és egy nagy fellegvárral. Sok épület mészkőből épült, némelyikük a középkorból származik. Ez segített nekik túlélni a katasztrófákat, beleértve a 2023-as szörnyű földrengést is.

Mivel a fő kereskedelmi útvonalak mentén fekszik, az ősi civilizációk folyamatosan meghódították és uralták a várost, hogy birodalmuk részévé tegyék. A várost a hurri-mitániak, hettiták, szurok, babilóniaiak, perzsák, rómaiak, arabok és szeldzsukok uralták. Az Artuklu Királyság létrehozta Mardin ágát, és ez idő alatt felvirágoztatta.

Meglátogatunk számos fontos történelmi épületet, mint például a Kasimiye Madrasah, a Zinciriye Madrasah és a Nagymecset. Meglátogatjuk a Deyrulzafaran kolostort is, amely ma is aktív szír keresztény kolostor, amely a 08. századra nyúlik vissza.

Mai napunk következő állomása Mydiat a Tur Abdin-fennsíkon, azaz „Isten szolgái hegyén”. Mydiat hangulatában nagyon hasonlít Mardin- ra, de annál még inkább keresztény. Itt is két városrész található: régi és új. De ellentétben Mardinnal, ahol a város két felét magasságbeli különbség választja el, itt a modern és a történelmi városrészek között a váltás hirtelen történik, egyszer csak arra leszünk figyelmesek, hogy visszaléptünk az időben.

A régió a szír ortodox egyház történelmi központja, legnagyobb és legrégebbi kolostora, Mor Gabriel pedig a mai napig rengeteg látogatót vonz. Tölgyfákkal borított magas dombra épült. A kolostor alapjait Mor Shmuel és Mor Shemun rakták le 397-ben, és az épület rövid időn belül elkészült. Különböző időpontokban történtek kiegészítések kívül és belül.

A város legnépszerűbb látványossága a Midyat Vendégház (Midyat Konuk Evi). A helyi kőépítészet egyik legfontosabb példája. Az óváros legmagasabb pontján található.

A földszint 1850-ből származik, míg 1930-ban, 1948-ban és 1950-ben bővítették, így négyemeletes. Süleyman Garibo építész tervezte. A kor legjelentősebb kézművesei, köztük Malke Brahem, Ilyas Maksi Elyas és Gelo Zero végezték el a kőmunkát. Az épület központjában egy udvar található, a földszinten kávézó található.

A felső emeleteken finoman berendezett szobák találhatók. A harmadik emeleti erkélyt kifejezetten Adnan Menderes (1899-1961) török ​​miniszterelnök beszédére építették, ehelyett puccs keretében leváltották, majd kivégezték.

A vendégház Midyat fontos szimbólumává vált. Számos török ​​és külföldi televíziós sorozatnak és filmnek adott otthont.

 Szállás és vacsora Mydiat- ban (1 éj).

NAP 6: HASENKEYF, DIYARBAKIR

Reggeli a szállodában, majd folytatjuk utunkat Törökország dél-keleti részén. A mai napon a Tigris folyó mellett fekvő Hasenkeyf vár ránk.

Hasankeyf vidéke a történelem széles tárházát kínálja. A Tigris folyó szép zöld színű, amely jól illeszkedik a természeti környezet zöld és barna színeihez, valamint történelmi jelentőségéhez. Mivel a vidék nem változott túl sokat az elmúlt évszázadokban, könnyen elképzelhetjük magunkat egy történelmi korban, és megérthetjük az ősi időket és civilizációkat ebben a különleges régióban, hiszen olyan egyedülálló értékek, emlékek születtek ezen a helyen az emberiség számára, mint például a szentírás, a földművelés, a kereskedelem, amelyek erről a vidékről indultak világhódító útjukra.

Hasankeyf több mint egy évszázadon keresztül ablakot kínált a tudósoknak, hiszen ezt a területet az emberiség 12 000 éve folyamatosan lakja. Az arab, kurd és török ​​származású lakosok még mindig a környező barlangokra mutatnak, ahol őseik születtek, és amelyeket néhány helyi lakos a 2000-es évek elején is lakott. 2020- ban azonban Hasankeyf víz alatti várossá vált. A Tigris vize elhagyott negyedekbe, üzletekbe és családi gyümölcsösökbe ömlött. Az Ilısu-gát részben elöntötte Hasankeyf történelmi városát. Az árvíz hatásainak enyhítése érdekében a kormány programot indított a város lakóinak, valamint néhány történelmi műemléknek és régészeti maradványnak a szemközti parton lévő új városba történő áttelepítésére.

Hasenkeyf az UNESCO kilenc kiválasztási kritériumának felel meg. Olyan régészeti lelőhelyekkel büszkélkedhet, mint egy 800 éves fürdőház, egy ajjubid mecset, egy ókori fellegvár, egy Kr.u. 1116-ban épült híd és számos neolitikus barlang.

Utazás tovább Diyarbakir- ba, ahol a szállás elfoglalása, majd vacsora következik. Szállás és vacsora Diyarbakir- ban (1 éj).

NAP 7: DIYARBAKIR, BUDAPEST

Reggeli a szállodában, majd transzfer a reptérre, ahonnan a délelőtti órákban indulunk haza isztambuli átszállással Budapestre.