Blog

Isztambul és a hold

Ahogy a nap a horizont alá süllyed, a Boszporusz vize hirtelen arany színű árnyalatot kap, Isztambulba megérkezik az este. A levegő sűrűvé válik, a történelem harapható, s minket most nem a csillagok vezérelnek, egyedül csak a hold.

A hold, amely egyik városnak sem áll ilyen jól, mint Isztambulnak; olyan mintha mértani pontossággal biggyesztették volna ide, tökéletesen illeszkedik az éjszakai égboltra. A város ilyenkor megnyílik, s mindarról mesélni kezd, amit az elmúlt időszakban átélt. A kövek, mintha életre kelnének a Hippodrom-téren a holdfényben, s mintha távolról hallanánk a lovak patáinak dobogását és az emberek üdvrivalgását; mintha éreznénk a téren zajlott események súlyát.

S ha picit arrébb megyünk, mintha látnánk, ahogyan a félhold felkerül az Hagia Sophia- ra az éj leple alatt, mintha a szemünk előtt játszódna le, ahogyan keresztény templomból muszlim mecsetté változik az oszmán hódításnak köszönhetően. Ahogy a fiatal és életerős Mehmed szultán bevonul Konstantinápolyba, melynek meghódításával betetőzte művét. Egységbe forrasztotta a két kontinenst, Európát és Ázsiát. Az egykor kelet-római város, Isztambul az oszmán szultánság központja lett hirtelen, és így vált szultáni várossá; iszlám várossá, amely később ezer mecsetjéről vált ismertté.

Amikor II. Mehmed 1453-ban elfoglalta Konstantinápolyt, nagyra törő törekvése volt a város iszlamizálása, kelet-római múltjának kiszorítása, különösen az Hagia Sophia mecsetté alakításával. Az egymást követő szultánok bőszen folytatták a díszes imahelyek építését, mert az oszmán iszlám örökséget a városképbe szerették volna bebetonozni. Konstantinápoly lassan-lassan már nemcsak egy iszlám város volt, hanem a muszlim világ iszlám városa, és az oszmán hagyományok székhelye.

Szulejmán és Szinán

Amikor I. (Nagy) Szulejmán lett az uralkodó a birodalom és Isztambul (Konstantinápoly) az oszmán hatalom és dicsőség fénykorába lépett. A városba özönlött a kultúra, a művészet és a vallási sokszínűség, a sokféle hagyományból Isztambul sajátos arcának formái megrajzolódni kezdtek.

A város sokat köszönhet egy építésznek, kinek nevét az egész világon ismerik, s aki egyike a valaha volt legnagyobb építészeknek. Tehetsége legalább annyira ékesíti Isztambult, mint a Hold, amint megjelenik, hogy világítson éjjel. Ő nem más, mint a janicsárból lett építész, Mimar Sinan, Szulejmán szultán építésze. 1539-ben ő lett az Oszmán Birodalom főépítésze, ami örökre megváltoztatta Isztambul városképét, és a több évszázados bizánci uralom után érezhetően iszlám jelleget adott neki.

Sinan egyre lenyűgözőbb épületek sorát kezdte el építeni. Zsenialitása többek között abban rejlett, hogy a kihívást jelentő terepen is tudott építeni. Az Hagia Sophia nagy hatással volt rá. Egyik legfontosabb műve a Süleymaniye mecsetegyüttes, amely még ma is Isztambul látképének meghatározó eleme. Az épület magját egy hatalmas kupola alkotja, amelyet két félkupola szegélyez, ezek együttesen egy félelmetes belső térré alakulnak. A Süleymaniye-komplexum építési területe a Boszporusz-szoros felé lejt. A napsugarak minden fényszögét kiszámolta egy nap folyamán, hogy soha ne legyen sötétség bent a mecsetben.

Isztambul két legszebb mecsete

Kivételes adottságára a legszebb példa talán az a két mecset, melyet Mihrimah szultánának tervezett, s amelyek olyan szimmetriával lettek megépítve, amilyenre a Földön addig nem volt példa.

Az egyik mecset az ázsiai oldali Üsküdar negyedben található, a Boszporusz partján. A Mihrimah Sultan mecset különlegessége, hogy áprilisban és májusban a napfelkelte és a holdfelkelte látható a két minaret között, ami igazi építészeti bravúr és a mérnöki pontosság csodája.

A második mecset az európai oldalon, Edirnekapiban található, pontosan ott, ahol március 21- én, Mihrimah születésnapján a nap lenyugszik. Feltehetően a szultán megrendelése előtt épült, és csak egy minaretje van a legenda szerint azért, mert Sinan mester magányát és egyetlen nő utáni vágyakozását szimbolizálja.

A kitűnő építész reménytelenül szerelmes volt a szultánába, akinek építette. Az európai mecset minaretje mellett nézhetjük a naplementét, míg az ázsiai oldalon lévő minaret mögött felkel a hold.

A történet szépségét növeli, hogy nem véletlen, hogy Mihrimah perzsa nyelven „napot és holdat” jelent, hiszen ez egy újabb szerelmi vallomás a szultánának. Március 21-én miközben a nap nyugovóra tér a Mihrimah Sultan Edirnekapi mecsetnél, a Hold a másik, Üsküdarban található Mihrimah Sultan mecsetből kel fel.

A szerelmi szál szerint Sinan az Üsküdar mecsetet kevesebb ablakkal tervezte, hogy szimbolizálja a holdat. Az Edirnekapi mecsetnek számos ablaka van (az oszmán építészet egyik legvilágosabb mecsete) amelyek a napot jelképezik.

Ma az ő nevét viseli a Mimar Sinan Képzőművészeti Egyetem, Törökország első számú művészeti iskolája, amely Isztambulban, a Boszporusz európai partján, a Mihrimah Sultan mecset szomszédságában és a Szulejmán-mecset távoli látótávolságában található. 

S ha kíváncsi még mit mesélhet Isztambul, akkor jöjjön el velünk, s legyen részese valamelyik tavaszi városlátogatásunknak, hogy még többet tudhasson meg a városról, mely két kontinensen terül el.